SZUBRETT [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e] (
film, színház)
- 1. <Operettben, vígjátékban> vidám, pajkos, leleményes, a cselekmény bonyolításában résztvevő, de a női főszereplő mellett másodrangú helyet elfoglaló fiatal lány (rendsz. szobalány) szerepét játszó színésznő, ill. vmely darabnak ilyen jellegű alakja. Ő a társulat szubrettje. Moličre szubrettjei hálás szerepek. □ Démoni nők, orfeumi dámák,
francia szubrettek alakjai kóvályogtak az álmaiban. (Krúdy Gyula) Hazafelé igyekeztem a szállásomra, hogy visszaöltözzem civilbe, és elmenjek a színházba, ahol a második szubrettnek udvaroltam akkor. (Hunyady Sándor)
- 2. jelzői használat(ban) Szubrettre jellemző, neki járó. Szubrett jelmez.
- Szóösszetétel(ek): szubrettmodor; szubrettszerep; szubrett-temperamentum.
- szubrettes; szubretti.