SZÜLEMLIK [e] tárgyatlan ige -ett [ë]; -ene [e-e] v. (
választékos) -enék [e]; -eni (csak 3. személyben; felszólító módja nem haszn.) (
tájszó,
irodalmi nyelvben)
Létrejön, kelezkezik, születik (4). □ Engedett Vadászi, engednie kellett; | De legott agyában merész terv szülemlett. (Arany János) Halk sóhajok a kis dalok, Gyorsan szülemlenek. (Reviczky Gyula) A színházaknál a klakk hihetőleg a gyenge darabok kedvéért szülemlett. (Mikszáth Kálmán)
- Igekötős igék: megszülemlik.
- szülemlés; szülemlett; szülemlő.