SZÁLLDOS tárgyatlan ige -tam, -ott, -son
- 1. <Madár, rovar> ide-oda száll, röpköd. □ Sárga rigó, páros, Fák tetején szálldos. (Tompa Mihály) [Ildikó] Hintán
| hol erre, hol arra, | minthogyha lepke volna |
szálldos pirosan vagy kéken. (Babits Mihály)
- 2. (rendsz. többes számban) (ritka) <Könnyű test> egymás után, egymást követve száll. A levegőben egyre szálldostak a léggömbök. □ És szállva-szálldostak az éjben | a reszketők, remek rakéták. (Kosztolányi Dezső)
- 3. (ritka) <Szag, illat> a levegőben terjedve itt-ott érezhetővé válik. □ Dinnyék szaga szálldos. (Kosztolányi Dezső)
- 4. (átvitt értelemben, ritka, költői) Szóbeli hagyományként terjed. □ Firól-fira jóslat miközöttünk szálldos. (Arany János)
- Igekötős igék: beszálldos; elszálldos; rászálldos.
- szálldosás; szálldosó.