SZÉJJELVER  tárgyas és tárgyatlan ige (kissé 
népies)
Szétver (13). 
Széjjelverte a macska fejét. (
túlzó) 
Ide ne gyere, mert széjjelverem a fejedet!: <fenyegetésként>. 
A jég széjjelverte a tarlón a kereszteket. A zápor széjjelverte a vásárt. Majd széjjelverek köztetek! □ [Az obsitos] Kalandos életéből regét regére kezd
Ő, ki ármádiákat vert széjjel egymagán, Túl-jára hadnagyával az Óperencián. (Garay János) Széllyelverjük innét holnap a labancot
 (Arany János)
- széjjelverés; széjjelveret; széjjel verhetetlen; széjjelverhető; széjjelverő; széjjelverődik; széjjelver.