SZÖRPÖL tárgyas ige -t, -jön (
hangutánzó)
<Folyadékot> összeszorított ajka és fogai közt, sziszegő, ill. szörtyögő hangot adva apránként felszív.
A nagy melegben jeges italt szörpölnek. □ Vikta a bögréből a meleg bort szörpölte. (Eötvös József) A bort szörpölte Harangláb, | A fondor lelkületű egyházfi. (Petőfi Sándor)
- Igekötős igék: beszörpöl; felszörpöl; kiszörpöl.
- szörpölés; szörpölget; szörpölő.