SZŰKÖLKÖDÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e] (választékos)
A szűkölködik igével kifejezett folyamat, állapot; az a tény, hogy vki, vmi szűkölködik; nélkülözés, hiány, szükség. Vmiben, (régies) vmi nélkül való szűkölködés; élelemben, pénzben, ruházatban, tüzelőben való szűkölködés; a háborús szűkölködés évei. Örökös szűkölködés volt az életük.