SZÓFOGADATLAN melléknév -abb
Olyan <személy, főleg gyermek>, aki nem fogad szót, nem engedelmeskedik; engedetlen.
Szófogadatlan fiú, gyermek, lány. □ Rossz leány
Akaratos, finnyás, szófogadatlan. (Vörösmarty Mihály) Egy darabig igen eminensül viselte magát, pár hét óta azanban
szófogadatlan, hencegő. (Móra Ferenc)
- szófogadatlankodik; szófogadatlanság.