Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Sík felületekkel határolt térségben> az a pont, amelyben legalább három egymást metsző felület találkozik, kül. a térnek e ponthoz közel eső része; sarok, zug. A szoba, a fiók szöglete. A szögletben egy régi szekrény áll. A bogár behúzódott a doboz szögletébe. (átvitt értelemben, régies) Szögletbe szorít vkit: sarokba szorítja. □ [A kutyák dala.] Eső és hó szakad. | Mi gondunk rá? mienk A konyha szöglete, Kegyelmes jó urunk Helyheztetett [= helyeztetett] ide. (Petőfi Sándor) A múzeumnak egy bús szögletében, Száz tisztes régiség kíséretében Pihen szépen., csöndesen | Elssler Fanny selyem cipellője. (Juhász Gyula) Gyerekkorában mindig a kuckóban ült s az iskola sarkából, az udvar szögletéből nézte a többi frissek, erősek, cselekvők cikázását. (Móricz Zsigmond)
2. (népies) <Sík felületen> az a pont, amelyben két határoló vonal találkozik, ill. a felületnek ezzel szomszédos területe. A kert, a parcella szögletében zöldséget termeszt. Az utca szögletén megállt. □ Ahogy álldogáltam utca szögletén, Nagy sietve jött egy szálas úr felém. (Czuczor Gergely) Az állomás épületei körül néhány alak lézeng, két kutya szimatol a szögletek tövében. (Nagy Lajos) || a. A száj(a), a szem(e) szöglete: a felső és alsó ajak (ill. szemhéj) találkozási pontja; a szája, ill. a sarka. A szivar mindig ott van a szája szögletében. Mosoly bujkál a szeme szögletében. □ Az a pár erős vonás, mely a finom keskeny ajkak szögletein húzódott alá kiméletlenül beszélt a harmincon túli virágkorról. (Tolnai Lajos) Meglátszottak a szeme szögletében a hervadás hajszálvékonyságú vonalkái. (Krúdy Gyula)
3. Vminek a szélén levő része, ill. vmely félreeső, nehezen megközelíthető, elhanyagolt helység v. lakóterület. Az ország legeldugottabb szögletében lakik. A város minden szöglete megtelt idegenekkel. □ Hazát kell nektek is teremteni! | Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő. (Petőfi Sándor) Hát én merre menjek, hát én merre szálljak, Melyik szögletébe a széles világnak (Lévay József)
4. (ritka, sport) <Labdarúgásban> a pálya sarka. Ott ment ki a labda a szögletnél. || a. (sport) <Labdarúgásban> olyan helyzet, amelyben a labda a játékostól saját térfelének alapvonalán túlra kerül. Szögletre ment; szögletre → szerel vkit; szögletre rúg. || b. (sport, bizalmas) Szögletrúgás. Az első szögletet a mi csapatunk érte el. Szögletet rúg. Szögletből gólt ért el.
5. (mértan) Különböző síkokban fekvő, a két szomszédos szöggel egy szárban érintkező szögeknek egy csúcsban való találkozása által keletkezett alakzat.