Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki egy bizonyos időben v. alkalommal nem beszél, csendben marad. Amíg mások vitatkoztak, ő szótlan maradt. □ S a kis szobába toppanék Röpült felém anyám S én csüggtem ajkán szótlanúl Mint a gyümölcs a fán. (Petőfi Sándor) Néhány percig szótlanul mentünk egymás mellett. (Karinthy Frigyes) Ha házaspár ballag is együtt, akkor is szótlanok. (Nagy Lajos) Nézlek, szelíden, szótlanul. (Szabó Lőrinc)
2. Szűkszavú, kevés beszédű <személy>. □ Gyermektelen szegény volt. Ő is, a felesége is szótlan és mogorva emberek, akik nem zavartak sok vizet. (Móricz Zsigmond) || a. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Társaságban nehezen megszólaló, félénk, bamba, gyáva <főleg gyermek>. Ez olyan szótlan gyerek!
3. (ritka) Szótlanul: szavát vmi ellen föl nem emelve, ellenkezés nélkül (el)tűrve vmit; szó nélkül. Nem nézhetjük szótlanul a visszaéléseket. □ Jogom van | és lélek vagy agyag | még nem vagyok s nem oly becses az irhám, | hagy érett fővel szótlanul kibírnám, | ha nem vagyok szabad! (József Attila)
II. határozószó Szó nélkül. □ Hamar végez az étellel, és a sátorból szótlan nyújtja ki a korsót. (Tömörkény István)