SZÓTÁROZ ige -tam, -ott, -zon
- 1. tárgyas (nyelvtudomány) <Szót v. szavakat> szótárba felvesz és ott a szükséges módon feldolgoz. Most szótározza a t-vel kezdődő szavakat. || a. tárgyas (nyelvtudomány) <Vmely szót> legelőször vesz fel szótárába (1). A "szórvány" szót Bugát Pál szótározta.
- 2. tárgyatlan Szótárt (1) használ. Már kezdem érteni a spanyol nyelvet, de még sokat kell szótároznom. □ Fogyatékosan tudja a nyelvet, melyből fordít, állandóan szótároz, izzad, piszmog. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: kiszótároz.
- szótározás; szótározható; szótározó; szótározott; szótároztat.