SZÓSZÉK főnév
Alacsony mellvéddel körülvett, kisebb szónoki emelvény.
Templomi szószék; a parlament szószéke; felmegy a szószékre; a szószékre lép; a szószékről beszél. □ Midőn a szószékre lépek
, e percnek irtózatos nagyszerűsége szorítva hat le keblemre. (Kossuth Lajos) Római gyóntatópap
lép föl valami nagy barokk szószékre. (Babits Mihály) || a. (
átvitt értelemben) <A szónoki hivatás, tevékenység jelképeként.>
Mindig vonzotta a szószék.
Szóösszetétel(ek): szószékmennyezet.
szószékes; szószéki.