Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vmi szorul (vmiben): vmely tárgyat, kül. eszközt, alkatrészt alig lehet megmozdítani, olyan szorosan van benne vmiben, ill. olyan szorosan fogja körül vmi. Szorul a csavar, a dugó, a fűrész; szorul a kard a hüvelyben. || a. (ritka) <Testrész> kényelmetlen, fájdalmat okozó helyzetben van, mert vmi szorítja (2). Szorul a lába a cipőben. Szorul a dereka ebben a szűk ruhában. || b. Vhova szorul: olyan helyre v. helyzetbe kerül, ahol vmi két ellenkező v. több oldalról is nyomja, és nem engedi mozdulni. A sarokba, az ajtóhoz, a falhoz szorul. A kerítés lécei közé szorult a lába. A köcsögbe szorult a macska feje. || c. (átvitt értelemben, ritka) Belém, beléd, belénk, belétek, beléjük szorul a szó, a lélegzet: nem tudok, nem tudsz stb. szólni, ill. lélegzetet venni, eláll a szavam, szavad, stb. Vö: beleszorul (2)
2. <Némely testrész vmely belső erő, indulat hatására> erősen összehúzódik. → Ökölbe szorul a keze; szorul a szíve: a) szívében görcsös fájdalmat érez; b) (átvitt értelemben) aggodalom, félelem tölti el. || a. (átvitt értelemben) Szorul a lélegzete: nehezen, akadozva lélegzik.
3. <Vmit pántként körülvevő tárgy, kül. fogásra, szorításra való, haszn. eszköz, testrész> szorosabbra záródik vmin, v. szorosan záródik rá. Vö: rászorul (1). Szorul vmi; szorul vmire; rám, rád, ránk, rátok, rájuk szorul vmi;szorul a bilincs, a harapófogó; szorul a hurok, a madzag; szorul a marok; szorul a → rés. Úgy megkötözték, hogy szorult a kezén a kötél. □ A török ujjai vaskapocsként szorultak a nyakára. (Gárdonyi Géza) || a. (régies) Vki szorosan odasimul vkihez. □ Oh szorúlj Jobban mellemhez, a szirt keskeny és mély. (Madách Imre) Szorulj a keblemre! a két karom közé! (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben is) Vhova v. (ritka) vmerre szorul: vmely szűk v. kedvezőtlen, kényelmetlen helyre, irányba, helyzetbe kerül, s onnan nem tud szabadulni, jobb helyre kerülni. Két → tűz közé szorul. Az árvíz elől a lakosság a háztetőkre szorult. Pályája kezdetén szorult ebbe az eldugott faluba. □ A másik asszony gyerekei irigykedve és sarokba szorulva lesték, vajon micsoda jóféle fől nálunk. (Móricz Zsigmond) || a. (határozó nélkül) (átvitt értelemben, ritka) Két v. több oldalról veszélyeztetett, kellemetlen helyzetbe kerül, melyből nincs menekvés. Szorul az ellenség. □ Jaj, jaj! fényes nappal kifosztanak! Jaj, egyedűl czorúltam! (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Bezzeg szorult akkor a vitéz Ottokár! Az egész Prága , a pincékbe hurcolkodott. (Gárdonyi Géza) || b. Vhova szorul: kényszerűségből vhova, rendsz. vmely szűk v. kis helyre kerül, mert máshol nem jut neki hely; számához, igényéhez mérten szűk helyre kényszerül. Istállóba, kis lakásba szorul. Az előadóterem tele volt, mi a folyosóra szorultunk. □ Nagyolotta másszor Pál gazda e lakot, | Ha vendége nem ment, az útról is fogott; De most annyi sok nép hova tud szorulni? (Arany János) || c. (átvitt értelemben) Vhova szorul: olyan helyzetbe kerül, kényszerül, ahol kevésbé érvényesül v. ahol jelentősége, mozgási szabadsága kisebb. → Háttérbe szorul; háttérbe szorul vki, vmi mellett; illegalitásba szorul; a második, a harmadik, az utolsó helyre szorul; szűk határok, keretek közé szorul. □ Szűk mederbe szorult örömim patakja. (Lévay József)
5. (bizalmas) Hely dolgában szűken van, nehezen fér el. □ Valahogy csak elférünk majd, ha szorulunk is. (Petőfi Sándor)
6. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy> alapos dorgálást v. verést kap; lakol. Szorul, ha elcsípik. Várj csak, majd szorulsz! □ No megállj, ezért még szorulsz. Csak letegyem az érettségit. (Kosztolányi Dezső)
7. (kül. tagadó alakban) (átvitt értelemben, tréfás v. gúnyos) Vmi szorult vkibe: vmilyen természet, tulajdonság, lelki adottság mint öröklött tulajdonság van vkiben. Nem sok értelem, érzés, ész, jóindulat szorult vkibe. Rossz természet szorult bele.
8. (átvitt értelemben) Vmire szorul: vmit adni kell hozzá v. neki, vmit tenni, végezni kell rajta v. vele, hogy hiányát, hiányosságát pótoljuk; szüksége van vmire. Pénzre, segítségre szorul; gondozásra, kezelésre, bizonyításra, igazolásra, javításra, magyarázatra szorul. □ Nem szorul e város tetemes falakra. (Arany János) Szorult-e a magyar név dicsősége arra, hogy egy embert áldozzon föl? (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vkire szorul: <személy> olyan nehéz helyzetben van, hogy vkinek támogatását, segítségét kénytelen kérni v. elfogadni; rászorul vkire. Rám, rád, ránk, rátok, rájuk szorul; barátaira szorul. □ A tömlöc bűze annyira megdagadtatá gyomromat, hogy orvosra szorultam. (Kazinczy Ferenc) Egész nagy csillagok voltak őseitek, És ti? csak parányok! Ne adja a balsors, hogy e szegény haza Bajában reátok szoruljon valaha. (Petőfi Sándor) Ki nem szorult az emberekre, Az nem lehet boldogtalan. (Reviczky Gyula)