Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <tárgy>, amely úgy fog körül vmit, hogy szorítva, pántként feszesen rátapad. Szoros gallér, öv, kötés; szorosan fog vmit; szorosra fűzi a cipőt; szorosabbra → húz; szorosra köti a zsineget vmi köré; szorosabbra → von. Nem szoros a csomagon a spárga. □ Földön vagy égen, az mindegy nekem Hisz ahol te vagy, ott az én egem. | De űlj le mellém, s engedd, hogy karom Szorosabban fűzhessen át, o engedd! (Petőfi Sándor) Helyezkedjen kényelembe, vesse le szoros fűzőjét, tegye le kalapját. (Krúdy Gyula) Minálunk a gyerök esztendős koráig mög se tud mozdulni, mer még a dunyhája is oly szorosra van kötözve, hogy abba mög nem moccan az istenadta béka. (Móricz Zsigmond) || a. Szorosra fog vmit: úgy fogja, hogy feszes legyen. Szorosra fogja a → gyeplőt; szorosra fogja a kantárszárat. || b. Szűk. Szorosabbra zárja → sorait. Szóláshasonlat(ok): szorosan, mint a → heringek. □ Igen szoros helytt vagyunk, és ha égés volna, máshová nem szaladhatnánk, hanem a tengerbe kellene ugranunk. (Mikes Kelemen) Egyszer csak egy szoros, rejtett sziklazugban ordítást hall egy sötét barlangból. (Jókai Mór) || c. (átvitt értelemben, üzemi élet, 1945 után) Szoros norma: a munkástól az adott technikai feltételeket meghaladó, az átlagosnál, a megszokottnál nagyobb teljesítményt kívánó n.
2. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Szorongató, sürgető. Az óra szorosabb, hogysem meggyónnunk lehetne. Ilyen órában az egyház megadja a feloldozást gyónás nélkül is. (Gárdonyi Géza)
3. (átvitt értelemben) Erős belső kapcsolatra mutató, azon alapuló. Szoros barátság, egység, összefogás, összefüggés, szövetség, viszony; szorosabbra fűzi a → köteléket vkivel; vmi szorosabbra → fűződik. □ Én az említett tudóssal hat esztendeig voltam szoros barátságban. (Csokonai Vitéz Mihály) Egy, szorosan összetartó irodalmi társaságot képeztünk valamennyien. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben) A szóban forgó dolog lényegétől semmiben el nem térő, hozzá teljes mértékben ragaszkodó; pontos. A szó szoros értelmében: a) a szó eredeti, elsődleges, nem átvitt jelentésében; b) <pongyola szóhasználatban:> valósággal, igazában véve; szorosan vett: tulajdonképpeni; szorosan véve: tulajdonképpen. Szorosan tartja magát az orvos tanácsaihoz. □ Ha szorosan vennők a dolgot, ez az élet önt illetné (Mikszáth Kálmán) Laci bátyám szorosan meg tudta volna tartani a külszínt. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, régies) Semmilyen mozzanatot el nem hanyagoló; alapos, szorgos, gondos. □ Induljunk minden sátrat, kibejárót szoros kutatással venni szemügyre. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) || b. (átvitt értelemben) Szoros betűrend: olyan b., amelyben a szavaknak nemcsak az első, hanem valamennyi betűjét tekintetbe veszik. || c. (átvitt értelemben, régies) Pontosan meghatározott, eltérést, ingadozást nem tűrő. □ Van ám olyan törvény is, mely amannak szoros igazságán tágíthat az emberség törvénye. (Csokonai Vitéz Mihály) Bomladoz a tábor régi szoros rende. (Arany János) || d. (átvitt értelemben) Szoros őrizet: szigorú és alapos, körültekintő ő. □ A női erszény és retikül is, mely azelőtt gyakran vadon hevert , szoros őrizet alá került. (Babits Mihály) || e. (átvitt értelemben, jogtudomány) Szoros zár: ingóságok lefoglalása és kezelésükre zárgondnok kirendelése.
5. (átvitt értelemben, kereskedelem, 1945 előtt) Szoros számla: olyan folyószámla, melyet csak készpénzzel lehetett kiegyenlíteni. Szoros számlára rendel, szállít árut.
6. (átvitt értelemben, sport) <Állandósult szókapcsolatokban:> küzdelem, mezőny, verseny: olyan k., m., v., amely akkor alakul ki, amikor nagyjából azonos képességű, felkészültségű ellenfelek mérik össze erejüket; szoros eredmény: vmely mérkőzés olyan eredménye, amelyben alig van különbség a két csapat pontjai (góljai) között. Szoros eredmény született: a helyi csapat 3:2-re győzött.
II. főnév -t, -ok, -a
1. Hegyláncot keresztben átvágó szűk, gyakran meredek falú völgy, hegyszoros. A tölgyesi szoros. □ Azt hiszed talán, | Hogy Leonidás meghal a szorosban, | Ha ahelyett, hogy barna levesével Táplálkozik , lucullusi Villában issza mámorát Kelet minden kéjének? (Madách Imre)
2. (rendsz. jelzővel) Két szárazföldet elválasztó keskeny tenger; tengerszoros. □ Ticska úr dolgozott a gibraltári szorosnál is. (Gelléri Andor Endre)