SZÓRÓDIK tárgyatlan ige -ott, -tak, -jék (-jon) (egyes szám 1. személyben nem haszn, egyes szám 2. személyben ritk.)
- 1. <Szemcsés, szemes v. ritkábban folyékony anyag> főleg rázás, rázódás hatására, rendsz. vmely nyíláson át úgy hull, hogy részei nagyobb felületen oszlanak el. Lyukas a zsák, szóródik a búza. Nem jól szóródik ez a só a tartóból. || a. Szóródik vhová, vmire: ilyen módon esve, hallva, repülve vhova, vmire jut. A cukor a földre szóródott. A kavics az útra szóródik.
- 2. (katonaság) <Sorozatosan kilőtt lövedék> nagy sebességgel, majd ide, majd oda hull, csapódik. A gránátok a dombra szóródtak.
- 3. Vmi (elemi) része(cské)kre bomolva nagy sebességgel több irányba oszlik. A fénysugarak az üvegen szóródnak. A téren rosszul szóródik a hang. A tűzből szikrák szóródnak. || a. (fizika) <Fehér fény> (prizmán) összetevő színeire bomlik. || b. (fizika) <Mágnesség, elektromosság> erővonalaival egy előre meghatározott pályától eltér.
- 4. (átvitt értelemben, ritka) <Emberi csoport> fokozatosan úgy bomlik fel, hogy tagjai egymástól messze kerülnek, távoli helyekre vetődnek. A menekültek hazájuktól egyre messzebbre szóródtak.
- Igekötős igék: alászóródik; átszóródik; beszóródik; beleszóródik; elszóródik; félreszóródik; hátraszóródik; keresztülszóródik; kiszóródik; leszóródik; mellészóródik; odaszóródik; rászóródik; szétszóródik; teleszóródik; végigszóródik.
- szóródás; szóródó; szóródott.