SZALETLI [ë v. e] főnév -t, -je [e], (
ritka,
régies) szalétli
- 1. Lugasszerű kerti építmény; kisebb filagória.
- 2. (Üveges) veranda. □ Varróleányunk
ott kattogtatta a gépét az üveges szalétli sarkában. (Kaffka Margit) || a. Vendéglátó üzemnek a belső helyiség(ek)től különálló, kisebb (üvegezett) verandaszerű fedett helyiség. □ Hallgatja a körülötte zsibongó gyáriakat a szellős, vadszőlő befutotta szaletliben. (Móricz Zsigmond)
- szaletlis.