SZAKASZVEZETŐ főnév
<Hadseregben, ill. katonai jellegű testületben> a tizedesnél magasabb, az őrmesternél alacsonyabb rendfokozatot viselő személy v. ritk. ilyen rendfokozat. □ Én leszek az első század szakaszvezető, Nem a világ ez a három esztendő. (népköltés) Márciusban káplárrá léptették elő, májusban szakaszvezetővé. (Karinthy Frigyes) Volt egy marcona szakaszvezetőnk, a legjobb torok az altisztek között. (Szabó Lőrinc)
- szakaszvezetői; szakaszvezetőség.