Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami szomjúságot érez, inni kíván. Szomjas utas. Szomjas a ló. Szomjas vagyok. Nagy melegben az ember mindig szomjas. □ Válunál az ökrök szomjasan delelnek. (Arany János) Két üveg bort rendelt az öreg. Az egyiket a cimbalmosnak adatta. Szomjas lehetett a cigány, mert egy hajtásra kiitta a felét. (Gárdonyi Géza) Tisztátalan volt a víz, vastagon ömlött le torkomon, s én éreztem, hogy egyre szomjasabb leszek. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben) □ Szomjasan vonultak inni a fák | lehajtott fejjel a patakra. (Radnóti Miklós) || b. (tréfás) Szeszes italra vágyakozó <személy>. □ A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, | Kecskemétre menvén a vásárra. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, választékos) Nedvesség hiánya miatt senyvedő, lankadó. A szomjas gyökerek gyorsan magukba szívták az esővizet. || a. (átvitt értelemben, választékos) A hőségtől kiszáradt, aszott. Szomjas mező, rét, ugar. □ Hiába, hogy a vért szomjas föld felissza, Bosszúért kiált az az egekre vissza. (Arany János)
3. (átvitt értelemben, választékos) Vmire mohón vágyakozó, vmiért sóvárgó. → Aranyra szomjas; pletykára szomjas; szerelemre szomjas. □ Mindent el tudnék én beszélni ékesen, | Csak János vitéznek akkori kedvét nem, | Mikor Iluskáját a vizből kihozta, S rég szomjas ajakán égett első csókja. (Petőfi Sándor) Száguldva jártunk s most megpihenünk, Hol friss szivek, szomjas szemek fogadnak. (Ady Endre)