Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZOLGASÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
  • 1. A szolga helyzete, állapota; szolgasor. Egész eletében szolgaságban élt. Megunta a szolgaságot.
  • 2. (történettudomány) Rabszolgaság (1). Az ókorban a leigázott népeket szolgaságra vetették.
  • 3. (átvitt értelemben) Elnyomott, kizsákmányolt állapot; elnyomatás, kizsákmányolás; szolgasor. A szolgaságban tartott gyarmati népek felszabadító harcot vívnak elnyomóik ellen. □ A szegénység, legalább a mostani világban, a szolgasággal határos. (Széchenyi István) De mit tűr a szolgaságnak Népe? | Mért nem kél föl, hogy láncát letépje? (Petőfi Sándor)
  • 4. (ritka, irodalmi nyelvben) Szolgák összessége. □ Nem állott volt még ki a kevély uraság, Hogy törvényt hallgasson tőle a szolgaság … (Csokonai Vitéz Mihály)
  • szolgasági.