SZOLGALOM főnév ..lmat, ..lma (jogtudomány)
Az az idegen dologbeli jog, amelynél fogva vmely dolog tulajdonosa köteles tűrni, hogy azt az arra jogosult meghatározott módon használhassa. → Személyi szolgalom; telki szolgalom: a szolgalomnak az a fajtája, amely telekkönyvi bejegyzés alapján vmely telek mindenkori tulajdonosát arra kötelezi, hogy más, rendsz. szomszédos telek v. telkek mindenkori birtokosa(i) számára bizonyos jogokat (pl. átjárás, vízhordás a telken levő kútból stb.) megengedjen. □ Városi területen épült meg a telep, s még formailag sem volt elintézve, hogy ez szolgalom, vagy ajándék, vagy vétel. (Móricz Zsigmond)