Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki ami szót v. szavakat hallat, megnyilatkozik, szól (I). A tömeghez szóló képviselő; a rendőrnek szóló járókelő. □ Nem akarom az előttem szóló gróf urat válasz nélkül hagyni. (Vas Gereben)
2. Olyan, aki, ami hangokat hallat, ami hangzik vhogyan szól (II). Nagyot szóló robbanás; halkan szóló ének.
3. (átvitt értelemben) Olyan, ami tartalmával, jelentésével közöl vmit, vonatkozik vkire, vmire, szól (III) vkihez, vmihez. Névre szóló meghívó; → személyre szóló; hét országra szóló mulatság; → világra szóló (tervek, botrány stb.); a szabadságharcról szóló regény. □ [Evelin] érvényesítse világra szóló tehetségeit. (Jókai Mór) Még haltenyésztésről szóló könyvet is vettem. (Gárdonyi Géza) Felvette a másik ívet A Pallagról szóló szerződés volt. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben) Szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma: <népmesében a szőlő, barack, alma különlegesen finom voltának kifejezéseként>.
II. főnév -t, -ja
1. (hivatalos) <Főleg ebben az állandósult szókapcsolatban:> Az előttem szóló: az a személy, aki előttem beszélt. A mélyen tisztelt előttem szóló. □ Az előttem szólókkal ellenkező véleményben vagyok. (Vas Gereben)
2. (régies, irodalmi nyelvben) Mondanivaló (1). □ Úgysem sok szólója van ott a követnek. (Jókai Mór)