SZOLGÁLATTEVŐ melléknév (régies, választékos)
Olyan (rendsz. személyi) szolgálati munkakörben, amelyet bizonyos arra kijelölt személyek felváltva látnak el, éppen a soron levő <személy>. Szolgálattevő kamarás, tiszt. || a. (ritka) Olyan <személy, csoport>, aki, amely általában szolgálatot teljesít, szolgál vkinek. Szolgálattevő személyzet. □ Hejh, az ördögnek sok szolgálattevő szellem áll rendelkezésére. (Jókai Mór)