Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZOLGAI melléknév -an v. -lag, -bb
  • 1. Általában szolgára (főként 1–2) jellemző, vele kapcsolatos <magatartás, megnyilatkozás, működés>. Szolgai állapot, munka.
  • 2. (rosszalló) Az emberi méltósággal össze nem férő. Szolgai alázat, hajbókolás, hízelgés, meghunyászkodás. □ A Kossuth ellen szórt … rágalmak s szidalmak szolgai visszhangra találhatnak … (Vajda János) || a. (régies) Szolgai lélek: szolgalelkű ember; szolgalélek. □ Szolgai lélek, testestűl és lelkestűl. (Kazinczy Ferenc)
  • 3. (átvitt értelemben, rosszalló) Vmely mintát v. példát egyéni mérlegelés nélkül, pontosan követő <eljárás, magatartás>. Szolgai fordítás; szolgai módon követi az eredetit. □ Észrevette a szolgai utánzást, mely az eredetinek csak külsőjét tudja visszaadni. (Kemény Zsigmond) [A fordítás] legyen eszme- és alakhű, mégis szabad (azaz ne szolgai). (Arany János)
  • szolgaiság.