SZOKÁSJOG főnév (
jogtudomány)
A mindennapi élet gyakorlatában kialakult s az állam által elismert és biztosított magatartási, cselekvési szabály, ill. annak foglalata, elvi tartalma.
Országos, helyi szokásjog; szokásjogban gyökeredzik; szokásjogon alapul. A szokásjog fontos jogforrás. A szokásjog jelentősége a szocialista társadalomban csökken. □ Kétségtelen, hogy itt régi szokásjogokról van szó. A tisztviselők fizetése csekély
Itt tehát valamiképpen természatbeli javadalmazásokkal kellett segíteni a régi időkben a helyzeten. (Móricz Zsigmond)