SZOBAÚR főnév (
régies,
választékos)
Vmely albérleti szobának férfi bérlője.
A szomszédék szobaura csak ritkán tartózkodik otthon. □ Ez az én szobauram, az új tanár, most helyezték ide, harminc koronát fizet az utcai szobámért. (Kaffka Margit) [Deák Ferencet] egy képviselőválasztás miatt deputációval keresték fel az Angol Királynőben, pajtikám, az a nagy ember úgy lakott, mint egy igazi szobaúr. (Móricz Zsigmond)