SZÓFA főnév szófát, szófája (régies)
Hátul támlával, két oldalt karfával ellátott díszes kerevet, pamlag. □ [A poloska.] Ah nincs kerevet, szófa. nincs ágynyiladék vagy falhasadék oly mélyen magassan hova ő be ne hasson. (Arany János) A [fiatalember] elégedetten dűlt végig a szófán. (Karinthy Frigyes) || a. <Keleti népeknél> széles, magasított heverő. □ A szultán kedvetlenül kelt fel a szófáról. (Mikszáth Kálmán)