SZÁNTÁS főnév -t, (-ok), -a
- 1. szánt [1] (1) igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység; az a tény, hogy vki szánt, ill. ekével v. tárcsával történő, a talajt legalább 8 cm mélyen megforgató talajművelő mód; a talajnak, földnek barázdákra hasogatása. Nyári, őszi, tavaszi szántás; → forgató szántás; a szántás ideje; lóval, ökörrel, traktorral végzi a szántást. Szóláshasonlat(ok): nem szokta, mint → cigány lova a szántást.
- 2. Ennek eredménye; barázda, barázdák. → Bogárhátú szántás; rögös, sekély; a szántás mélysége. || a. Felszántott föld. A nyúl ott lapul a szántáson. □ A varjak egy darabig még turkálnak a szántásokban, de mikor látják, hogy az egér se bolond előjönni ilyen időben, akkor
beveszik magukat a messzi erdőbe. (Móra Ferenc)
- Szóösszetétel(ek): mélyszántás; ördögszántás; vetőszántás.
- szántási; szántású.