Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A szlávok: tömegükben Kelet- és Közép-Európában, valamint a Balkán félszigeten élő népek csoportja; nyelvük az indoeurópai nyelvcsalád egyik önálló részét alkotja. Keleti, nyugati, déli szlávok; szlávok lakta terület. || a. A szlávok közé, ill. vmely szláv nép közé tartozó személy. □ Az öreg szlávot felemelte a két hajdú. (Jókai Mór)
2. E népek nyelve együttvéve, ill. közös jellemvonásaikban tekintve. Jövevényszavaink tekintélyes része a szlávból való. || a. (nyelvtudomány) <Néhány állandósult szókapcsolatban:> → egyházi szláv; → óegyházi szláv.
II. melléknév (-ul)
1. A szlávok közé tartozó <személy>, szlávokból álló <közösség>. Szláv ember, művész, tudós; szláv nép. □ Barla szántott, álmodott Egy kis szláv leánnyal. (Ady Endre) Valami méla pap beszélt, Szláv, tömjénes, ősz. (Juhász Gyula)
2. A szlávokra jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcsolatos, általuk használatos. Szláv alkat, népköltészet, nyelvek; → egyházi szláv nyelv; óegyházi szláv nyelv; szláv zene. □ Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? | Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. (Ady Endre) Világoskék szláv szeme sok jóindulatot fejez ki. (Kuncz Aladár)
3. A szlávok nyelvével, irodalmával, történetével stb. foglalkozó. Szláv filológia, művelődéstörténet, nyelvészet.