SZOBRÁSZ főnév -t, -ok. -a
Szobrok alkotásával, mintázásával foglalkozó (képző)művész.
A szobrász elkészítette művének modelljét. A pályázat alapján egy fiatal szobrászt bíztak meg a szobor elkészítésével. □ Az apja szobrász volt. Márványtömegből | Heroszt és istent formált könnyű kézzel. (Juhász Gyula) a. Művészi szobroknak kőből v. fából való kifaragásával, ill. stukkó készítésével iparszerűen foglalkozó személy, iparos.
- Szóösszetétel(ek): 1. szobrászmester; szobrászmunka; szobrászműhely; szobrászműterem; szobrászművészet; szobrásznő; szobrászvéső; 2. faszobrász.
- szobrászi.