Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <növényi rész>, amelynek nyers rostjai rugalmasak, és azért nagymértékben hajlik, majd visszaugrik, nem könnyen törik, hajlékony. Szívós ág, fűzfavessző, karó. □ Most Hábor szívos gerelyét markába szorítja, És háromszor irányozván veti nagy hatalommal. (Vörösmarty Mihály) No hát válassz ki egyet a botok közül. Ezt? ezt a jó szívósat? (Jókai Mór) || a. <Erős rostjainak keménysége miatt> nehezen szakítható téphető, rágható. Szívós bőr, hús tészta. □ [A kürtősfánkot] édesapám az udvaron, szabad tűzön megsütötte, mint a nyársra húzott malacot, Oly piros lett s olyan jó szívós, rágós: igazán a mi fogunkra való volt. (Móricz Zsigmond)
2. Káros hatásokkal szemben ellenálló <szervezet>, ill. ilyen szervezetű <élőlény>. Szívós testalkat; szívós állatfajta. □ Az öreg úrnak szívós egészsége dacolt az idővel. (Vas Gereben) A kígyónak szívós élete van. (Kemény Zsigmond) Az anyák erős, szívós magyaroknak adtak életet. (Krúdy Gyula)
3. (átvitt értelemben) Céljait következetesen szem előtt tartó, ahhoz makacsul ragaszkodó, a nehézségeket, bajokat könnyen tűrő, elviselő <személy> Kitartó, szívós ember. □ Száraz, szívós legény a vén koszorúsnak a titkára. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben) Ilyen személyre jellemző, kitartó, lankadatlan, makacs <cselekvés, magatartás>. Szívós akarat, küzdelem, munka; szívós ellenállást fejt ki; szívósan ragaszkodik vmihez. □ Dani lassanként azt vette észre, hogy a nagy gazdalány makacs, szívós, következetes munkával olyan életre akarja őt szorítani, ami csak az apjának való. (Móricz Zsigmond)