SZITKOZÓDÁS főnév -t, -ok, -a (kissé
választékos)
A szitkozódik igével kifejezett cselekvés; káromkodás, átkozódás.
Dühös szitkozódásra lett figyelmes. Hangos szitkozódással biztatgatja lovát. || a. (
ritka) Szitok, szidalom, káromkodás (a), átkozódás (a).
Szájából ömlik a szitkozódás. □ Igen, én élni s hódítani fogok Egy fájdalmas, nagy élet jussán. Nem ér föl már szitkozódás, piszok: Lyányok s ifjak szívei védenek. (Ady Endre)