Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZIROM
SZIROMLEVÉL
SZIRONY [1]
SZIRONY [2]
SZIRSZAR
SZIRT
SZIRTES
SZIRTFAL
SZIRTFOK
SZIRTI
SZIRUP
SZIRUPOS
SZISZEG
SZISZEGÉS
SZISZEGŐ
SZISZEREG
SZISZIFUSZI
SZISSZEN
SZISSZENÉS
SZISZTÉMA

SZIRT főnév -et, -je [ë, e] v. (régies) -ok, -ja (irodalmi nyelvben) Magas, meredek, csupasz szikla; sziklacsúcs. Kietlen, magányos szirt. □ Zordon erdők, durva bércek, szirtok! | Harsogjátok jajjaim! (Csokonai Vitéz Mihály) Hát ujra itt. Őszi hegyek közt, | Ujra rosszkedvűn, betegen, Köhécselni a többiek közt, Mig szél üvölt a szirteken. (Tóth Árpád) Szigetek | keltek, süllyedtek, pálmás part felett | mord szirt. (Szabó Lőrinc) || a. Kő, szikla(darab). A folyó medréből kiálló szirtek veszélyeztették a hajózást. □ Kő hasítja gyenge lábát, Szirten át esik-bukik. (Arany János) S fenn újra a magányos útra vágtunk, | mely kő és szirt között előnkbe nyilott. (Babits Mihály–Dante-fordítás)
  • Szóösszetétel(ek): 1. szirtcsoport; szirtcsúcs; szirtdarab; szirtél; szirtfal; szirthasadék; szirtkő; szirtlap; szirtlépcső; szirtoldal; szirtorom; szirterdő; szirtrepedés; szirttaréj; szirttető; szirttorony; szirttömeg; szirttöredék; szirtüreg; 2. kőszirt; nyakszirt.