SZIPIRTYÓ főnév -t, -ja (
rosszalló)
Nyelves, veszekedős, rosszindulatú, csúnya (vén)asszony; banya, boszorkány.
Mindig kötekedik a vén szipirtyó. □ A sok vén szipirtyó benn csak úgy hemzsegett. | Hánytak a nagy üstbe békát, patkány-fejet. (Petőfi Sándor) Mert énelőttem nem létez titok. Ki a sátánnal régen cimborálok. | No, még az kéne csak, te vén szipirtyó! (Madách Imre)
- 2. (tájszó) Feslett életű nő; lotyó, ringyó.
- szipirtyóskodik.