SZAKÉRTELEM [k-é] főnév
Alapos szakmai tanultságon és gyakorlaton alapuló hozzáértés.
Szakértelemre valló megjegyzés. A munkát példás szakértelemmel szervezték meg. Az üzemben megbecsülték szakértelmét. Szükség van az ő szakértelmére is. Nagy szakértelmet mutatott ebben a kérdésben. □ A sebesült ápolását szakértelemmel és önfeláldozással teljesítette. (Herczeg Ferenc) Szakértelemmel ízlelgette a bort, a lámpa fényénél vizsgálta színét, sőt kezén is eldörzsölt belőle, hogy szagolja alkoholtartalmát. (Kuncz Aladár)