SZÍNTELENEDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige (-tem), -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë]
- 1. Vmi egyre jobban veszti a színét; fokozatosan fakóvá, halvánnyá, színtelenné válik, ill. kezd válni. Színtelenedik a ruha, az oldat. Arca a szobalevegőtől színtelenedik. □ Színtelenedni kezd a levegő [a beteg] ablaka előtt. (Krúdy Gyula)
- 2. (átvitt értelemben, választékos, rosszalló) Színes, hangulatos elemeit egyre jobban vesztve, fokozatosan egyhangúvá, kifejezéstelenné, színtelenné válik, ill. kezd válni vmi. Az író stílusa napról napra színtelenedik. Tekintete színtelenedik.
- Igekötős igék: elszíntelenedik.
- színtelenedés; színtelenedett; színtelenedő.