SZIMBÓLUM főnév -ot, -a, (kissé
régies) szimbolum (
választékos)
- 1. Jelkép (főként 12). Az ötágú vörös csillag a proletár nemzetköziség szimbóluma. □ Hátha a magyar Jövő szebben épül, | Ha szívünk vérét vakolatul venné: Elénk bús szimbólummá ekként szépül | A balladás Kőmíves Kelemenné! (Tóth Árpád)
- 2. (irodalomtudomány) Az írói kifejezés egyik eszköze: kevésbé határozott, de éppen ezért gazdag asszociációs tartalmú költői kép(zet), amely a világ jelenségeinek rejtett összefüggéseit, megfoghatatlannak vélt lényegét igyekszik feltárni, és bonyolult lelki tartalmakat, finom érzelmi árnyalatokat érzékeltet. Ady ismert szimbólumai: a Disznófejű Nagyúr, az Ős kaján, a Paraszt Apolló, a fekete zongora, az alvó csókpalota stb. □ Adynál is, mint Dantéban, az egész világ szimbólumok óriási láncolata. (Babits Mihály)
- Szóösszetétel(ek): szimbólumérték.