Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZIMMETRIKUS [ë] melléknév -an, -abb, (ritka) szimetrikus [ë v. e] (régies írva: symmetricus is)
  • 1. Olyan <alak, elrendezés>, amelyben szimmetria érvényesül; részarányos. Szimmetrikus egyenlet; (mennyiségtan) szimmetrikus függvény: olyam f., amelynek értéke változatlan marad, ha a változókat bármely módon felcseréljük egymással; szimmetrikus (sík)idom: olyan (sík)idom, amelyet vmely egyenes mint tengely mentén összehajtva, az idom két része egymást fedi; (növénytan) szimmetrikus virág: olyan v., amely egy, legfeljebb két síkkal két egyenlő félre osztható. Az ember arca, az állatok teste szimmetrikus. A házak a tér két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. □ Ez a legjobb szerkezetű műve Szigligetinek, kerek és symetricus egész. (Vörösmarty Mihály) Amikor | a bácsi… ügyesen | húzta gyémántját a hűs üvegen |…, ha gyors újjai alatt | megszületett valami szép, finom, | szimetrikus mű, képkeret, idom: | mint varázslóra néztem rá. (Szabó Lőrinc)
  • 2. Szimmetria alapján történő. Szimmetrikus felosztás, tagolás.
  • szimmetrikusság.