SZINDIKÁTUS főnév -t, -ok, -a
- 1. (közgazdaságtan) A tőkés monopóliumoknak egyik fejlett formája: a vállatoknak olyan szervezete, amelyben az áruk értékesítését, esetleg a nyersanyag beszerzését is közös iroda végzi; cél a verseny korlátozása, az árak emelése és a lehető legnagyobb haszon biztosítása. Ipari, kereskedelmi szindikátus; lapkiadók szindikátusa. A szindikátus átmenet a kartell és a tröszt között. □ Alakítani fogunk egy szindikátust, amelyik megveszi ezt az egész vállalatot. (Móricz Zsigmond)
- 2. <Némely nyugati országban:> szakszervezet. A francia tanítók szindikátusa. || a. (1945 előtt) Újságírók vmely szakmai csoportja. A rendőri rovatvezetők, a külföldi sajtótudósítók szindikátusa.
- szindikátusi.