Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Elterjedt, sok fajtában termesztett, alacsonyabb gyümölcsfa, néha cserje; levele alul kissé szőrös, virága zöldesfehér, termése a szilva (Prunus). Magról nevelt szilvafa; szilvafát olt, ültet. Kivágja az elöregedett szilvafát. □ A minap is eltemetők egy atyánkfiát, és amennyin már maradtunk, egy szilvafának is elférünk az árnyékában. (Mikes Kelemen) Csík Feri most a kertet vizsgálja: Megvan-e még három szilvafája? (Vörösmarty Mihály) A szilvafán egy vén harkály gyalul. (Juhász Gyula) A szilvafák csodálatos köntösben álltak a kertekben, a szél meghintázta a virágos gallyakat. (Krúdy Gyula)
2. Ennek barnásvörös, kemény, nehéz fája. Szilvafából botot farag. Szilvafából csapot esztergályoz a hordóba.
3. (átvitt értelemben, ritka, régies) Hét szilvafa: a hétszilvafás kisnemes birtoka. □ Birtoka, a hét szilvafa jobban tele volt már pörrel és adóssággal, mint falevéllel. (Jókai Mór)
Szólás(ok): (ritka, gúnyos) ismerem (még) szilvafa korából: ismerem még abból az időből, amikor jelentéktelen ember volt.