SZERTÁR főnév
Vmely tevékenység végzéséhez szükséges és használatban levő eszközöknek, szerszámoknak, fölszereléseknek és tárgyaknak a tárolására, megőrzésére való helyiség.
A vasúti szertár kezelője. A sportolóknak új fölszerelést adtak ki a szertárból. || a. (
iskolai) Az oktatással kapcsolatos szemléltető és kísérleti eszközök gyűjteménye.
Fizikai, kémiai v.
vegytani, természetrajzi, történelmi szertár; a földrajzi szertár őre. Az iskolának gazdag szertárai vannak. A szertárt rendezzük. || b. Ennek helyisége(i).
Jöjjön két fiú a szertárba!
- Szóösszetétel(ek): vonatszertár.
- szertári.