Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SZÍNARANY [n-a] főnév
  • 1. Idegen, szennyező anyagot nem, vagy csak csekély, elenyésző mértékben (egy ezred százaléknál kisebb arányban) tartalmazó arany. (népies, túlzó) Tiszta színarany: tiszta arany. □ Vasból volt az ajtó… Szép fehér ezüstből másik nyílt nyomába. | Az ezüst után a harmadikba buktam, Tiszta színaranyból, ott be is nyitottam (Garay János) Élve aki hozza, tiszta szinaranyból Annyit adok néki, amennyit csak elbir. (Gyulai Pál)
  • 2. Jelzői használat(ban) Ebből, ilyen aranyból való. Színarany rudacskák. □ A fiatal herceg… Bécs városában lakik… Színarany palotában. (Mikszáth Kálmán) S mint színarany golyó ragyog a terítőn | s magától csendül egy üres vizespohár. (Radnóti Miklós)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Jellemét, tulajdonságát tekintve rendkívül értékes dolog. □ Álljon tüzet, ha szíve színarany. (Vörösmarty Mihály) || a. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vitathatatlanul igaz(i) □ Mennyi édes ábránddal hálózta körül… e színarany közmondást. (Mikszáth Kálmán) Csak az altruisztikus gyönyörűségek az igazi gyönyörűségek, ezek a színarany gyönyörűségek. (Nagy Lajos)
  • 4. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Színtiszta igazság. Színarany, amit mondasz.
  • Szóösszetétel(ek): színaranytartalom.