SZÍNÉSZIES [í-ie v. i-ie] melléknév -en -ebb (kissé választékos, rosszalló)
Olyan <megnyilatkozás>, amely vkinek a kiagyalt és magára erőltetett szerepéből következik, és amely rossz színészek játékára emlékeztet; mesterkélt. Egész viselkedése színészies volt. Színészies pózba vágta magát. □ Fölemelkedett, s a két kezét színészies páthosszal nyújtá Krisztina és apja felé. (Mikszáth Kálmán)