Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyas <Szövött anyagot, bőrt> mérték, rajz v. minta alapján szétvág, hogy a darabokból vmely ruhát, öltözéket, lábbelit lehessen készíteni. Bőrt, posztót, szövetet, vásznat szab. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) <Ruhadarabot, lábbelit> készít v. előkészít azzal, hogy a megfelelő nyersanyagból kellő nagyságú és alakú darabo(ka)t vág ki hozzá. Bőre, hosszúra, rövidre, szűkre szab vmit. Rosszul szabta a ruha elejét és az ujját. Ez a szabó jól szab. Egész nap csak ott szabott, egy öltést sem tett. □ A szabó jó szűkecskére szabta a nadrágot, (Petőfi Sándor) Ott volt a kiskendő a bal felső zsebében, amit urasan szabott a szabó a célra. (Móricz Zsigmond) Öblíts benzinben selymeket; | jól szabj, hogy álljon jól a nadrág; Koldulsz? Betörsz? A rend lecsap rád | a tőkéseké a haszon. (József Attila) || b. tárgyas Vkire, (ritka) vmire szab: <ruhát, ruhadarabot, lábbelit> úgy szab ki, hogy tökéletesen ráillik vkire, vmire. Vö: rászab (1). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk szab; → testére van szabva. Úgy áll rajtad ez a kabát, mintha rád szabták volna. □ Mérték után csináltattam a szabónál, tulajdon testemre szabták. (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyas <Egyéb anyagot v. belőle készült tárgyat> a megfelelő nagyságú és alakú darab kivágásával vmely célra előkészít, ill. vmilyenre elkészít. A bádogos szabja a bádogot. Az asztalos hosszúra szabta a deszkát. □ Le kellett egy kicsit hajolnia , mert a szemöldökfát alacsonyra szabták. (Móricz Zsigmond) || d. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, tréfás) Vkit vmilyenre szabtak: vki olyan alakú, termetű, nem nagyobb. Rövidre, soványra szabták. □ Három olyan kitelnék belőle, mint Schubert úr, akit egy kissé csakugyan vékonyra szabtak. (Tolnai Lajos)
2. tárgyas (átvitt értelemben) Vmit vmihez, vkihez illően, megfelelően rendez v. alakít; vmit vmihez, vkihez alkalmaz. Vö: hozzászab (2). Kiadásait a zsebéhez szabja: csak annyit költ, amennyi jövedelméből telik. Öltözködését az időjáráshoz szabja. Beszédét a hallgatósághoz szabja. Előadásának stílusát hozzánk szabta. □ A szokáshoz, emberekhez Nem szabom én éltemet; Oskolai törvényekhez Nem szabom én versemet. (Kisfaludy Sándor) Fejemnek alja bú és régi gond S mégis nyugottnak illik látszanom, Ruhámhoz szabni lelkem s arcomat. (Vörösmarty Mihály) Mit törődik az emberek gyártotta paragrafusokkal? Azokat nem az ő mértékére szabták. (Babits Mihály) || a. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Vmit vmilyenre szab: vminek vmilyen terjedelmet, időtartamot ad, mér ki. Szűkre szabja szavait; hosszúra szabja a beszédet, a levelét. □ Iparkodtam minél rövidebbre szabni levelemet. (Arany János) || b. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Vkire szab: <beszédet, szerepet> vkire találóan, rá való célzással, jól odaillően fogalmaz meg. Vö: rászab (1a). Rám, rád, rátok, ránk, rájuk szab. □ Mintha csak éppen Jancsira szabta volna a beszédet, egy szóig ráillett. (Vas Gereben) || c. (átvitt értelemben, kissé régies, választékos) Vmihez szabja magát: alkalmazkodik, igazodik hozzá. Ehhez szabd magad! □ S ha tán feleségünk szeszélyes, Magunkat szabni szeszélyéhez Lássátok, ez a szerelem! (Petőfi Sándor) Én a választókerületem akaratához szabom magamat. (Jókai Mór)
3. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Kimérve, kiszámítva megállapít vmit. □ Nem vagy-é te ama bolygó, Kinek útját szabja, méri A tudákos emberelme. (Arany János) || a. tárgyas (ritka) Vkihez, vmihez hozzámér, hasonlít vkit, vmit.
4. tárgyas (átvitt értelemben, hivatalos, választékos) <Kötelezettséget v. vmely cselekvésben, magatartásban irányt adó, kül. azt korlátozó mértéket> megállapít, lerögzít. Feladatokat, kötelességeket szab vkinek v. (ritka) vki elé; föltétel(eke)t szab vkinek v. vki elé; → határt szab vminek; irányt szab vkinek, vminek; (választékos) rendet, törvényt szab; utasításokat szab (vkinek). A leány apja azt a feltételt szabta a fiú elé, hogy ha meg akar nősülni, előbb tegye le a vizsgáit. □ Éntőlem sem valami morális önmegtartóztatás tiltotta el a bort De néha rámjött. Egész váratlanul. Minden ok nélkül úgy éreztem, ízlik, s akkor nem szabtam határt. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (átvitt értelemben, kissé régies,választékos) <Fizetendő összeget> megállapít, előír. Vámot szab; olcsó árakat szab. □ Oly csekély árt szabott , hogy alkuba sem ereszkedtem vele. (Petőfi Sándor) [A kard] Ritkaszép török mű, úgyhogy árát szabni Sem lehetne könnyen, nemhogy azt megadni. (Arany János) || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vkire, (ritka) vkinek szab: <adót, büntetést, elégtételt> mérték szerint meghatározva vet, ró vkire. Vö: rászab (2). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk szab; (népies, régies) törvényt szab vkire: bírói ítélettel sújtja. Ötévi börtönt szabtak rá. □ [Az ellenség] Budán vét majd véget becses törvényünknek, Ott fog adót szabni dicső nemzetünknek. (Csokonai Vitéz Mihály) Sír lesz a fogháza: elmegy abba önként, Földi bíró többé nem szab őrá törvényt. (Arany János) || c. tárgyas (átvitt értelemben, hivatalos, választékos) <Időt, időpontot> kijelöl, meghatároz. Határidőt szab vmire; (ritka) órát, napot szab a találkozásra. □ Minden hitelezője terminusát András-napra szabta. (Tolnai Lajos)
5. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vmi kijelöl, megmutat vmit, s ezzel vkinek a cselekvését, magatartását meghatározza v. korlátozza. Korlátot szab vminek: korlátja vminek; korlátozza; irányt szab: vminek meghatározza az irányát, irányt mutat. Nagyravágyásának semmi sem szab határt. □ Nincs főnök itt [az életben] s mégis szigorú hivatal | szabja tenni mindenkinek azt amit nem akar. (Babits Mihály)