Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

OKSZERŰ [ë] melléknév -en [e] v. -leg [e], -bb
  • 1. A logikus gondolkodás törvényeit tekintetbe vevő. Okszerű gondolkodás; okszerűen gondolkozik. □ [A gázvilágítás] ki fogja fizetni magát, ha ugyan kegyeddel okszerű alkut köthetek. (Jókai Mór) Divatba hozta a kisasszony-lányait, és okszerű vezetéssel nagy népszerűséggel övezte házát. (Krúdy Gyula)
  • 2. (régies, választékos) A korszerű követelményeknek megfelelő, a szaktudományok legújabb eredményeit, a technika legújabb vívmányait hasznosító <gazdálkodó, gazdálkodás>. Okszerű talajművelés; okszerűen gazdálkodik. □ Az áldott Dunántúlnak kövér földjén … kezdődött az okszerűbb gazdálkodás. (Vas Gereben) Okszerű gazdák tenyészállatokat jártak hozzá vásárolni. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (vegyi ipar) Olyan <képlet>, amelyben a vegyületet alkotó közelebbi gyökök is fel vannak tüntetve; racionális képlet. Az ecetsav okszerű képlete: (C2H3O)OH. okszerűség.