OBSZCÉN melléknév -ül, -ebb [e] v. -ul, -abb (választékos)
A szemérmet durván, közönséges módon sértő; arcpirítóan illetlen, trágár. Obszcén adoma, beszéd, jelenet, rajz, szavak, tréfa, viselkedés. □ Obszcén fantázia vegyült az olcsó füst és alacsony érdekek közé. (Babits Mihály)