OTTFELEJT tárgyas ige
Ottfelejt vkit, vmit (vhol): feledékenységből otthagyja vmely ismert, kül. előzőleg említett helyen. Látogatóba mentem hozzá, és ottfelejtettem a kalapom. Ottfelejtettem a ceruzát az asztalon. □ Az asszony, aki három gyerekével fekszik egy ágyon, ébred. Két gyerek a lábánál, egy a mejjére szorítva, mert elaludt, ottfelejtette szoptatás után. (Móricz Zsigmond)
Vö: felejt (3).
ottfelejtett; ottfelejtő.