A magyar nyelv értelmező szótára

Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

OTTOMÁN [1]
OTTVESZ

OTTOMÁN [2] főnév -t, -ok, -ja (régies) <Keleti eredetű> díványszerű, de támla nélküli kerevet, amelynek két végén párnázott könyöklő van. □ Ottománon Leila ott nyugszik. (Gyulai Pál) [Az] ottománt kesergem. | Nemes tétlenség, nemesíts meg engem! (Babits Mihály)