OSZTÁLYELLENSÉG [ly-e] főnév (politika, 1945 után)
A munkásosztállyal szembenálló osztály(ok)nak a munkásosztály forradalmi harcát tevékenyen akadályozó tagja(i) v. csoportja(i). Az osztályellenség áskálódása, hangja, próbálkozása, rágalmai; a hivatalba befurakodott osztályellenség. Az éberség hiánya az osztályellenség malmára hajtja a vizet. El kell szigetelni az osztályellenséget! Leleplezték az osztályellenséget.