ORTOLÓGIA főnév ..iát, ..iája
Tág. ért. a nyelv fejlesztésében az újítással szemben a hagyományhoz való ragaszkodás. || a. (irodalomtudomány, nyelvtudomány) Szűk. ért. ennek a magatartásnak a XIX. század elején vívott magyar nyelvújítási harcban és a század végén feléledő nyelvhelyességi vitában való megnyilvánulása. Az ortológia hívei, képviselői, tábora.