OROZ tárgyas ige -tam, -ott v. orzott, -zon (
régies,
irodalmi nyelvben)
Eltulajdonít, lop vmit. □ Szót, ragot és képzőt idegentől mennyit oroztál Attól fogva, hogy e négy folyam árja itat,
Egy sereg ifju tudós rád bizonyítja mohón. (Arany János) || a. (tárgy nélkül)
Ne orozz! □ Tettetve, hogy arra sem nézek, lesem őket és várom, hogy orozzanak. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
- Igekötős igék: eloroz.
- orozó v. orzó; orzott.