Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ORRONT tárgyas ige -ott, -son; -ani
  • 1. (elavult, irodalmi nyelvben) Orrával érzékel vmit; szagol. □ Antal… nem orrontá a fűszerillatot, nem ízlelte a bor zamatját. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben, régies) <Bizonyos jelekből> sejt, gyanít vmit. □ A palotadámák rebesgették, a hoppmester szintén orrontá … (Kemény Zsigmond) Csalfaságot orront … (Jókai Mór)
  • Igekötős igék: megorront.
  • orrontó.